A téma ajándék a hozzá tartozó linkkel együtt, köszönet! De mit lehet ehhez hozzátenni? Megkerestem a cikkben hivatkozott eredeti írást, de nem sok, az "üvegfrízhez" tartozó új infót találtam. Némi vívódás után döntöttem, a Sós Károly által nagy munkával szerkesztett képeket töltöm le a vázlatokról. A vázlatok lefedik az egész, egykor körbefutó alkotást. Egy fotó van, ami saját találat.
Mégis volt tennivaló. A cikk szerint ti. az alkotás "feltehetőleg elpusztult". Elmentem hát az egykori Mautner Sándor utca 26-ba, hogy meggyőződjek róla. Be is jutottam, ami önmagában fegyvertény. Egy idős lakóval beszéltem, aki sok dolgot tudott az épület történetéről. Álltunk a körfolyosón a "bérpalota -acélszerkezettel fedett - belső udvara", a nemrég megújított kupola külső üveghéja mellett és mesélt. Igen, eleinte "a papok" lakták az épületet, a misék ott voltak. Sós K. írja: "Az angyalföldi Szent László templom felépítése előtt, az ottani katolikus közösség ezt a termet használta istentiszteletek alkalmára." ^[1] 1945 után azonban ők nem maradhattak. Innentől a helyiség különböző funkciókat kapott. 1950-ig itt működött az MKP (M. Kommunista Párt)) angyalföldi szervezete, de volt művelődési ház is. A hölgy biztos volt benne, hogy a változásokat nem élhették túl az üvegfestmények – nem beszélve, hogy a II. világháború során több bombatalálat is érte.^[3][4] Mégis kérdés: miért kellett új kupolát építeni, ha nincs alatta az, amit védeni, burkolni kell?
Eljutottam az udvarra, majd egy vasajtóval elzárt részhez (bár korábban már jártam itt), de ugyanakkor szerencsére megérkezett a helyiség bérlője, a Karitász munkatársa, aki készségesen nyitotta az ajtót, megmutatta a néhai Nagyterem mai arcát.
Nem voltak üvegfestmények, de acélszerkezet igen. A kopott falak mellett magas állványok megpakolva, de több helyen megmaradtak az egykor körben elhelyezett angyalkák domborművei. A helyzet mégis átlátható volt. A mai üvegkupola azért kellett, mert a Sós K. által említett acélszerkezet megmaradt. Valószínű, túl nagy anyagi- és erő-ráfordítást igényelne lebontása, így azzal együtt, ill. felette lehet csak befedni.
Alaposan átolvastam az Iparművészet cikkét. Lényegében általánosságban szól az üvegfestészetről, de illusztrációként ennek az üvegfestménynek a vázlatai szerepelnek ^[2] (nálunk ld. adalék képek). A cikk igényes és érdekes, ezért lementettem, elérhető itt: https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/kozterkep/files/65d381e936b07-9143762c9fe1db0bdf8a47e5d64b742c9594ba76.pdf
Az egykori "papház" üvegdíszítését részben szemléltetik az archív képek, bár sajnos, a jelenetek vázlattal történő megfeleltetéséhez nem elég jó minőségűek.
A vázlatok közlése mégis az aktualitások jegyében történt, az Iparművészet adott számában szerepel tudósítás a Különfélék rovatban (387. oldal): " A Szent László Társaság népháza nagy csarnokának üvegtetőzetén most helyezték el Szent László legendáit ábrázoló üvegfestményeket... Az ötven méteres képsorozat Szent László legendáiból a következő jeleneteket ábrázolja : Arany János költeményei után Szent László füve, Szent László Moldvában, továbbá Szent László király és a kún, váradi templom építése, Szent László vizet fakaszt a sziklából, szekér viszi Szent László holttestét. A tetőzet az üvegfestészet régi módja szerint, ólommal keretezett színes üvegekből készült. Az egész alkotásban nagy monumentális érzék, igazi ősmagyar erő és stílusérzék nyilatkozik meg. Az anyagok kötöttségének ellenére meglepő a terv és a kivitel harmóniája..." ^[2]

---